előétel

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈɛløːjeːtɛl]

Főnév

előétel

1. (konyha) Az étkezés elején fogyasztott kisebb étvágygerjesztő fogás. Mint állandó fogás valószínűleg a reneszánsz kori Franciaországban és Itáliában keletkezett, ahol divatba jött az étkezést hideg büfével kezdeni.

Etimológia

előtt +‎ étel, a német Vorspeise szó tükörfordítása.

Fordítások

Tartalom

angol: starter (en), appetizer (en), first course (en) arab: مزة‎ (ar) nn (mza) belarusz: закуска (be) nn (zakuska) cseh: předkrm (cs) hn finn: alkupala (fi), alkuruoka (fi) francia: entrée (fr) nn, hors d'oeuvre (fr), amuse-gueule (fr) hn, amuse-bouche (fr) hn görög: ορεκτικό (el) sn (orektikó) holland: voorgerecht (nl) sn, borrelhapje (nl) sn japán: 前菜 (ja) (ぜんさい, zensai) kínai: 開胃 (zh), 开胃 (zh) (kāiwèi), 開胃菜 (zh), 开胃菜 (zh) (kāiwèicài), 前菜 (zh) (qiáncài)

lengyel: przystawka (pl) nn német: Vorspeise (de) nn, Vorgericht (de) sn, Imbiß (de) hn olasz: antipasto (it) hn, stuzzichino (it) hn orosz: закуска (ru) nn (zakuska) spanyol: aperitivo (es) hn török: meze (tr)