emetin
 | |
| Clinical data | |
|---|---|
| AHFS/Drugs.com | International Drug Names |
| ATC code | |
| Identifiers | |
| |
| CAS Number | |
| PubChem CID | |
| ChemSpider | |
| UNII | |
| KEGG | |
| ChEBI | |
| ChEMBL | |
| Chemical and physical data | |
| Formula | C29H40N2O4 |
| Molar mass | 480.649 g·mol−1 |
| 3D model (JSmol) | |
| Melting point | 74 °C (165 °F) |
| |
| |
  (what is this?) (verify) | |
Kiejtés
- IPA: [ ˈɛmɛtin]
Főnév
emetin
- (gyógyszertan) Emetin (INN) egy természetes eredetű alkaloid, amelyet főként a Carapichea ipecacuanha (korábban: Cephaelis ipecacuanha) növény gyökeréből vonnak ki. Történelmileg hánytatószerként, valamint antiparazitikus szerként használták, különösen amőbás fertőzések kezelésére.
Bár ma már ritkán alkalmazott gyógyszer, főként toxikus hatásai miatt, a farmakológiai szempontból továbbra is jelentős, és a gyógyszerészet történetében fontos szerepet tölt be.
2. Kémiai tulajdonságok
- IUPAC-név: (R)-2-[(2S,3R,5S,6R)-3,5-dimetoxi-6-[(1R)-1,2,3,4-tetrahidroizokinolin-6-il]oxi-2-[(1S)-1,2,3,4-tetrahidroizokinolin-6-il]metiloxiciklohexil]metil]-3,4-dimetoxiizokinolin
- Kémiai képlet: C₂₉H₄₀N₂O₄
- Moláris tömeg: 480,64 g/mol
- Szerkezet: három tetrahidroizokinolin-vázat tartalmaz
- CAS-szám: 483-18-1
3. Előállítás és forrás
3.1 Természetes eredet
Az emetin a ipekakuána gyökér fő hatóanyaga. A gyökér alkaloidkeveréket tartalmaz, melynek fő komponensei:
- emetin (legaktívabb)
- cephaelin
- kisebb mennyiségben más izokinolin-alkaloidok
3.2 Előállítás
Az emetin szintetikusan is előállítható, bár ez nem gazdaságos, ezért hagyományosan a növényből izolálják etil-acetátos kivonással, majd tisztítják. A természetes formája emetan-hidroklorid sóként kerül forgalomba.
4. Hatásmechanizmus
4.1 Antiprotozoon hatás
Emetin gátolja a protozoonok fehérjeszintézisét, konkrétan a riboszómális transzlációt akadályozza, így sejthalált idéz elő.
Fő célpont: Entamoeba histolytica, az amőbás vérhas kórokozója.
4.2 Hánytató hatás
Az ipekakuána kivonatban található emetin ingerli a gyomor nyálkahártyáját, és reflexes úton aktiválja az agytörzsi hányásközpontot.
Ezért régóta alkalmazzák hánytatószerként mérgezések esetén (ma már nem ajánlott!).
5. Farmakokinetika
5.1 Felszívódás
- Orális biohasznosulás: gyenge, de klinikailag elegendő
- Intramuszkuláris és szubkután adagolás esetén: hatásosabb
5.2 Eloszlás
- Nagy mértékben eloszlik a szervezetben, főként a májban, lépben és izmokban halmozódik fel
- Plazmafehérje-kötődés: magas
5.3 Metabolizmus és elimináció
- A májban részben metabolizálódik
- Kiválasztás: vizelettel (lassú elimináció, hosszú felezési idő)
6. Klinikai alkalmazások
6.1 Amőbiázis
Az emetin az invasív amőbiázis (különösen májtályog) esetén alkalmazott szer volt. Az Entamoeba histolytica szöveti formáira hat, de a bél lumenében levő ciszták ellen nem hatékony.
- Alkalmazás módja: injekció (intramuszkulárisan)
- Tartam: max. 5-10 nap, toxicitás miatt
Gyakran kombinálják luminalis amőbicidekkel, például paromomicinnel vagy diloxaniddal, a bélben levő ciszták kiirtására.
6.2 Hánytatószer
Régebben az ipekakuána szirup részeként emetin is szerepelt, gyomorürítés céljára alkalmazva.
Ma már nem ajánlott, mert:
- hatása kiszámíthatatlan
- késlelteti más kezelések alkalmazását
- aspiráció veszélye
6.3 Kísérleti alkalmazások
Kutatások folytak/folynak emetin és származékai:
- antivirális (pl. Zika, SARS-CoV-2 ellenes hatás)
- daganatellenes (apoptózis-indukáló, mitokondriális zavarok)
- multirezisztens baktériumok elleni hatás
7. Mellékhatások és toxicitás
7.1 Leggyakoribb mellékhatások
- Hányinger, hányás
- Hasmenés
- Fejfájás
- Izomfájdalom
7.2 Súlyos toxicitás
Az emetin erősen toxikus lehet, különösen parenterálisan alkalmazva:
a) Kardiotoxicitás
- myocardium károsodása
- aritmiák, tachycardia
- EKG-eltérések
- potenciálisan halálos
b) Májkárosodás
- emelkedett transzaminázok
- hepatotoxicitás
c) Veseelégtelenség
- ritka, de dokumentált
d) Izomkárosodás
- izomfájdalom, gyengeség, esetleg rhabdomyolysis
A toxicitás gyakran kumulatív, ezért az adagolás időben és dózisban erősen korlátozott.
8. Ellenjavallatok és figyelmeztetések
8.1 Ellenjavallatok
- Szívbetegség (pl. aritmia, szívelégtelenség)
- Veseelégtelenség
- Májkárosodás
- Terhesség (csak életveszély esetén)
8.2 Kölcsönhatások
- Más kardiotoxikus szerek (pl. doxorubicin) fokozhatják a mellékhatásokat
- QT-megnyúlást okozó szerek együttes alkalmazása veszélyes lehet
9. Adagolás (történetileg)
- Felnőttek: napi 1 mg/ttkg, max. 10 napig
- Alkalmazás módja: intramuszkulárisan, lassan
- Gyermekek: kisebb dózis, szigorúan ellenőrzött körülmények között
Fontos: Ma már nem elsővonalbeli szer, mivel vannak biztonságosabb alternatívák, pl. metronidazol.
10. Származékai és alternatívák
10.1 Cephaelin
- Emetinhez hasonló szerkezetű és hatású alkaloid
- Szintén az ipekakuána gyökérből származik
- Mérsékeltebb hatású, de hasonló toxicitásprofil
10.2 Szintetikus alternatívák
- Metronidazol – elsővonalbeli szisztémás amőbicid
- Tinidazol – hosszabb hatású
- Paromomicin, diloxanid-furoát – lumenhatású amőbicidek
11. Történeti háttér
- Ipekakuána használata: már a 17. században megjelent Európában
- Emetin izolálása: 1817-ben Pelletier és Magendie végezte el
- Hosszú ideig a legfontosabb antiamőbias szer volt
- A 20. század második felétől visszaszorult a használata a metronidazol megjelenésével
12. Kutatási irányok
- Emetin-származékok fejlesztése, melyek kevesebb mellékhatással járnak
- Antivírusos hatás vizsgálata (pl. COVID-19, HIV, Zika esetén)
- Tumorellenes hatás: in vitro és in vivo modellekben ígéretes eredmények
- Multirezisztens mikroorganizmusok elleni felhasználás
13. Összefoglalás
Az emetin egy erős hatású izokinolin-származék alkaloid, melyet korábban amőbás fertőzések és mérgezések esetén hánytatószerként alkalmaztak. Hatása főként a fehérjeszintézis gátlásán alapszik, ám jelentős toxicitása miatt ma már alig használják.
Bár terápiás alkalmazása korlátozott, kutatási szempontból továbbra is aktív terület: új antimikrobiális, antivirális és daganatellenes szerek fejlesztésének potenciális alapvegyülete.