Ugrás a tartalomhoz

epilepszia

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛpilɛpsijɒ]

Főnév

epilepszia

  1. (orvostudomány, gyógyszertan) Az epilepszia egy neurológiai betegség, amelyet az agyi elektromos aktivitás hirtelen, rövidzárlatszerű zavara okoz. Ezek a zavarok „rohamok” formájában jelentkeznek, amelyek a betegség súlyosságától, a roham típusától és az agyi érintettségtől függően eltérőek lehetnek. Az epilepszia kezelése összetett, és gyakran hosszú távú terápiát igényel a rohamok kontrollálása érdekében.

Epilepszia tünetei és típusai

Az epilepszia tünetei széles skálán mozognak, az enyhe tudatzavaroktól kezdve a súlyos görcsrohamokig. A rohamok típusa alapján két fő kategóriát különböztetünk meg:

  1. Fokális rohamok: Az agy egy meghatározott területéből indulnak ki, és a tünetek attól függnek, hogy az agy melyik részét érintik. Fokális roham során a beteg ébren maradhat, de különös viselkedési vagy érzékelési zavarokat (például furcsa ízek, szagok, látomások) tapasztalhat.
  2. Generalizált rohamok: Az agy mindkét féltekéjét érintik, és súlyosabb tüneteket okozhatnak, például görcsrohamokat, tudatvesztést vagy a végtagok kontrollálatlan rángását. Ezek közé tartoznak a tónusos-klónusos (nagyroham) és az absence (kisroham) rohamok is.

Epilepszia kezelési lehetőségei

Az epilepszia kezelésének célja a rohamok megelőzése és a betegek életminőségének javítása. A kezelési lehetőségek közé tartoznak a gyógyszeres terápia, az életmódbeli változtatások, az étrendi terápia és bizonyos esetekben a sebészi beavatkozás is.

1. Gyógyszeres kezelés

Az epilepsziás rohamok kezelésére különböző antiepileptikumok állnak rendelkezésre. A gyógyszer kiválasztása az epilepszia típusától, a beteg életkorától, egészségi állapotától és egyéni szükségleteitől függ.

  • Első vonalbeli antiepileptikumok: Olyan gyógyszerek, mint a karbamazepin, valproát, lamotrigin, és fenitoin, amelyek széles körben alkalmazottak és általában hatékonyak az epilepsziás rohamok csökkentésében. Az orvos fokozatosan beállítja a gyógyszer adagját a megfelelő szint eléréséig.
  • Újabb antiepileptikumok: Olyan készítmények, mint a levetiracetam, gabapentin, topiramát és pregabalin, amelyeket általában kiegészítő kezelésként alkalmaznak, amikor az elsődleges gyógyszer nem elegendő.

A gyógyszeres terápia rendszeres orvosi felügyeletet igényel, és fontos a rohamnapló vezetése, amely segít nyomon követni a rohamok előfordulását és a gyógyszeres kezelés hatékonyságát.

2. Étrend és életmódbeli változtatások

  • Ketogén diéta: Egyes epilepsziás betegek esetében a ketogén diéta jelentősen csökkentheti a rohamokat. Ez a magas zsír-, alacsony szénhidrát- és mérsékelt fehérjetartalmú étrend az agy energiafelhasználását megváltoztatja, ami jótékony hatással lehet az idegrendszer stabilitására.
  • Alvási és stresszkezelés: Az alvászavarok és a stressz gyakran rohamkiváltó tényezők lehetnek, ezért fontos az elegendő alvás biztosítása és a stresszkezelési technikák (például relaxáció, meditáció) alkalmazása.

3. Sebészeti beavatkozások

Olyan esetekben, amikor a gyógyszeres kezelés nem eredményes, és a rohamok egy jól behatárolható agyi területről indulnak, a sebészi beavatkozás lehetőségét is mérlegelhetik. A sebészeti beavatkozások közé tartozik:

  • Részleges lobektómia: Az epilepsziás rohamokat kiváltó agyi terület eltávolítása, amely segíthet a rohamok megszüntetésében vagy csökkentésében.
  • Mélységi agyi stimuláció: Egy implantátum segítségével gyenge elektromos impulzusokat küldenek az agyba, amely csökkentheti a rohamok gyakoriságát.

4. Idegstimuláció

Az idegstimuláció célja az idegrendszer befolyásolása elektromos impulzusok révén. Két fő típusa van:

  • Vagus idegi stimuláció (VNS): A nyaki vagus ideget stimuláló implantátum kerül beültetésre, amely folyamatosan küldi az impulzusokat az agyba, így csökkentheti a rohamok gyakoriságát és súlyosságát.
  • Transzkraniális mágneses stimuláció (TMS): A nem invazív, koponyán kívüli mágneses stimuláció egy viszonylag új, kísérleti módszer, amely az agyi elektromos aktivitást módosítja.

Epilepsziás rohamok felismerése és kezelése

Az epilepsziás rohamok az agyi idegsejtek váratlan, intenzív elektromos aktivitásával járnak, ami kontrollálatlan mozgásokat, érzékelési zavarokat vagy eszméletvesztést okozhat. A roham közben nem szabad fizikailag megpróbálni megállítani a beteget. Ehelyett a környezetet kell biztonságossá tenni, és meg kell várni, amíg a roham természetes módon véget ér. Ha a roham öt percnél tovább tart, azonnal orvosi segítséget kell hívni.

Összegzés

Az epilepszia kezelése a beteg egyedi jellemzőitől függ, és a gyógyszeres terápiától kezdve a sebészeti beavatkozásig vagy idegstimulációig számos lehetőséget foglalhat magában. Az orvosi felügyelet, a rendszeres kontroll és az életmódváltás kulcsfontosságúak a rohamok megelőzésében és a betegek életminőségének javításában.

Származékok

Fordítások