erdő
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez

Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈɛrdøː]
Főnév
erdő
- (biológia) Fák nagyobb tömege, amelyek vadon vagy telepítve nőnek, illetve közöttük élő bokrokkal és más növényekkel együtt közösen egységes egészet alkotnak.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | erdő | erdők |
tárgyeset | erdőt | erdőket |
részes eset | erdőnek | erdőknek |
-val/-vel | erdővel | erdőkkel |
-ért | erdőért | erdőkért |
-vá/-vé | erdővé | erdőkké |
-ig | erdőig | erdőkig |
-ként | erdőként | erdőkként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | erdőben | erdőkben |
-on/-en/-ön | erdőn | erdőken |
-nál/-nél | erdőnél | erdőknél |
-ba/-be | erdőbe | erdőkbe |
-ra/-re | erdőre | erdőkre |
-hoz/-hez/-höz | erdőhez | erdőkhez |
-ból/-ből | erdőből | erdőkből |
-ról/-ről | erdőről | erdőkről |
-tól/-től | erdőtől | erdőktől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | erdőm | erdőim |
a te | erdőd | erdőid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
erdője | erdői |
a mi | erdőnk | erdőink |
a ti | erdőtök | erdőitek |
az ő | erdőjük | erdőik |
Szinonimák
Származékok
- erdei, erdős
- (összetételek): akácerdő, bükkerdő, cserfaerdő, erdőállomány, erdőbirtok, erdőégés, erdőfelújítás, erdőgazdaság, erdőirtás, erdőkerülő, erdőművelés, erdőőr, erdőrengeteg, erdőtalaj, erdőtanácsos, erdőterület, erdőtűz, erdővédelem, erdőzúgás, esőerdő, narancserdő, őserdő, sarjúerdő, szálerdő, virágerdő, zászlóerdő
Szókapcsolatok
Kategória:
- magyar szótár
- magyar lemmák
- magyar főnevek
- hu:Biológia
- magyar-afrikaans szótár
- magyar-angol szótár
- magyar-arab szótár
- magyar-cigány szótár
- magyar-francia szótár
- magyar-kínai szótár
- magyar-német szótár
- magyar-orosz szótár
- magyar-perzsa szótár
- magyar-spanyol szótár
- magyar-szanszkrit szótár
- magyar-szerbhorvát szótár
- magyar szinonimaszótár