ereilen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /ɛraɪ̯lɛn/

Ige

ereilen (gyenge, E/3 jelen ereilt, múlt ereilte, befejezett ereilt, segédige haben)

  1. elér
  2. utolér

Igeragozás

További információk