Ugrás a tartalomhoz

ergolin

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
ergolin
Clinical data
ATC code
  • none
Identifiers
  • (6aR)-4,6,6a,7,8,9,10,10a-Octahydroindolo[4,3-fg]quinoline
CAS Number
PubChem CID
ChemSpider
UNII
ChEBI
Chemical and physical data
FormulaC14H16N2
Molar mass212.296 g·mol−1
3D model (JSmol)
  • [H][C@@]34Cc1c[nH]c2cccc(c12)[C@@]3([H])CCCN4
  • InChI=1S/C14H16N2/c1-3-11-10-4-2-6-15-13(10)7-9-8-16-12(5-1)14(9)11/h1,3,5,8,10,13,15-16H,2,4,6-7H2/t10-,13-/m1/s1 checkY
  • Key:RHGUXDUPXYFCTE-ZWNOBZJWSA-N checkY
  (verify)

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛrɡolin]

Főnév

ergolin

  1. (gyógyszertan) Az ergolin egy természetes és szintetikus vegyületek alapvázát képező triciklikus alkaloid, amely a lizergsav-származékok és más ergot-alkaloidok központi szerkezeti egysége. A vegyület számos farmakológiailag aktív gyógyszer és pszichoaktív anyag alapját képezi. Az ergolin-vázat tartalmazó molekulák különböző neurológiai, pszichiátriai, kardiovaszkuláris és endokrin hatásokkal rendelkeznek, így az ergolin számos terápiás és toxikológiai szempontból fontos szer családjába tartozik.



2. Kémiai jellemzők

  • IUPAC-név: Ergolin (egyes esetekben a teljes név: [6aR,9S]-9,10-didehidroergolin)
  • Molekulaképlet: C₁₄H₁₆N₂
  • Molekulatömeg: 212.29 g/mol
  • Szerkezeti jellemzők: Az ergolin váz egy indolmagot és egy perhidrokinolin gyűrűt tartalmaz, melyek összekapcsolva tetraciklusos rendszert alkotnak.



3. Az ergolin származékainak főbb típusai

Ergolin-vázas vegyületek többféle csoportba sorolhatók:

a) Ergot-alkaloidok

Természetes úton képződnek az Claviceps purpurea (anyarozs) és más gombák anyagcseréje során.

Példák:

  • Ergotamin
  • Ergometrin
  • Lysergsav-dietilamid (LSD)

b) Szintetikus ergolinok

Gyógyszerként fejlesztették ki őket különféle terápiás célokra, például Parkinson-kór vagy migrén kezelésére.

Példák:

  • Bromokriptin
  • Lisurid
  • Pergolid
  • Cabergolin

c) Pszichoaktív szerek

Legismertebb képviselőjük az LSD (lizergsav-dietilamid), amely az ergolin szerkezetének módosított származéka.



4. Előállítás és eredet

a) Természetes források

  • Az ergolin-származékokat elsősorban az anyarozsgombák (Claviceps spp.), valamint más endofita gombák állítják elő.
  • Az emberiség már az ókor óta ismeri ezek toxikus hatásait (pl. ergotizmus: “szent Antal tüze”).

b) Szintetikus előállítás

  • A szintetikus ergolinokat laboratóriumi úton, bonyolult szerves kémiai szintézissel állítják elő.
  • Számos ergolin-típus gyógyszeripari célokra módosított szerkezetű.



5. Farmakológia – Hatásmechanizmus

Az ergolin-származékok hatása elsősorban a monoaminerg neurotranszmitter-rendszereken keresztül valósul meg:

a) Szerotonin-receptorok (5-HT)

  • Több ergolin agonista vagy antagonista hatást fejt ki a 5-HT₁A, 5-HT₂A, 5-HT₂C receptorokon.
  • Ez a hatás áll a pszichoaktív és hallucinogén tulajdonságok hátterében (pl. LSD).

b) Dopamin-receptorok

  • Bizonyos ergolinok D₂-receptor agonisták, ezért Parkinson-kórban és hiperprolaktinémiában terápiás szerepet töltenek be (pl. bromokriptin, kabergolin).

c) Adrenerg receptorok

  • Néhány ergolin α-adrenerg agonista/antagonista hatással is bír, ami vasoconstrictióhoz vagy vérnyomáscsökkenéshez vezethet.



6. Terápiás alkalmazások

a) Migrén kezelése

  • Ergotamin, dihidroergotamin: akut migrénrohamok kezelésére szolgálnak.

b) Parkinson-kór

  • Bromokriptin, pergolid, lisurid: dopamin-agonisták, amik a mozgásszabályozásban játszanak szerepet.

c) Hiperprolaktinémia

  • Kabergolin, bromokriptin: gátolják a prolaktin szekréciót.

d) Szülészet

  • Ergometrin: méhösszehúzó hatású, a szülés utáni vérzés csökkentésére használják.



7. Mellékhatások

Ergolin-tartalmú szerek mellékhatásai eltérhetnek az adott molekulától és az adagolástól függően.

a) Gyakori

  • Hányinger, hányás
  • Fejfájás
  • Szédülés

b) Kardiovaszkuláris

  • Vérnyomás-emelkedés vagy -csökkenés
  • Vasoconstrictio → végtagi fájdalom, ritkán gangréna (ergotizmus)

c) Központi idegrendszeri

  • Hallucinációk (LSD, nagy dózis)
  • Alvászavar, ingerlékenység

d) Fibrotikus reakciók

  • Hosszú távú használat esetén (pl. kabergolin): szívbillentyű-fibrózis, pleurális fibrotikus elváltozások



8. Toxicitás és ergotizmus

Ergotizmus (más néven “anyarozs-mérgezés”) súlyos, akár halálos kimenetelű állapot, amit az ergot-alkaloidok túlzott bevitele okoz.

Két fő formája:

  • Gangrenózus típus: vazokonstrikció → végtagi nekrózis
  • Görcsös típus: izomgörcsök, pszichózis, hallucinációk

Történelmileg középkori járványokat is okozott, főként szennyezett gabonafogyasztás miatt.



9. Jogállás és szabályozás

  • Egyes ergolinok (pl. LSD) kábítószerként tiltottak, különösen pszichoaktív hatásuk miatt.
  • Gyógyászati ergolinok (pl. bromokriptin, kabergolin) engedélyezett, receptköteles szerek.



10. Szintetikus ergolinok listája

Hatóanyag Indikáció
Bromokriptin Parkinson-kór, hiperprolaktinémia
Kabergolin Prolaktinszint-csökkentés
Ergotamin Migrén
Lisurid Parkinson-kór
LSD Hallucinogén (rekreációs vagy kutatási cél)
Pergolid Parkinson-kór
Dihidroergotamin Akut migrénroham, ortosztatikus hipotónia



11. Összefoglalás

Az ergolin egy alapvető kémiai váz, amely számos farmakológiailag aktív vegyület (alkaloid és gyógyszer) kiindulópontja. A természetes és szintetikus ergolin-származékok szerepet játszanak:

  • Migrén
  • Parkinson-kór
  • Hormonális zavarok
  • Pszichoaktív kutatás

Habár egyes ergolinok toxikusak, mások nélkülözhetetlenek a modern orvoslásban. A szerkezetük és hatásmechanizmusuk iránti tudományos érdeklődés ma is aktív, különösen a pszichedelikus gyógyszerkutatás, a neurológiai terápiák, és a receptorfarmakológia területén.


Fordítások