függő
Kiejtés
- IPA: [ ˈfyɡːøː]
Melléknév
függő
- Fizikailag felfüggesztett állapotban lévő.
- Átvitt értelemben: nem befejezett, függő állapotban található.
- Valamitől függő, valamire ráutalt helyzetben lévő (pl. alkoholfüggő, drogfüggő, nikotinfüggő).
Etimológia
függ folyamatos melléknévi igeneve.
Származékok
- függőség
- (összetételek): ópiumfüggő
Szókapcsolatok
Fordítások
Főnév
függő
- fülbevaló
- valamelyik kábítószertől függő személy, illetve annak rabja
Fordítások
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | függő | függők |
| tárgyeset | függőt | függőket |
| részes eset | függőnek | függőknek |
| -val/-vel | függővel | függőkkel |
| -ért | függőért | függőkért |
| -vá/-vé | függővé | függőkké |
| -ig | függőig | függőkig |
| -ként | függőként | függőkként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | függőben | függőkben |
| -on/-en/-ön | függőn | függőkön |
| -nál/-nél | függőnél | függőknél |
| -ba/-be | függőbe | függőkbe |
| -ra/-re | függőre | függőkre |
| -hoz/-hez/-höz | függőhöz | függőkhöz |
| -ból/-ből | függőből | függőkből |
| -ról/-ről | függőről | függőkről |
| -tól/-től | függőtől | függőktől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | függőm | függőim |
| a te | függőd | függőid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
függője | függői |
| a mi | függőnk | függőink |
| a ti | függőtök | függőitek |
| az ő | függőjük | függőik |