főnév

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Jump to navigation Jump to search

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

főnév

  1. (nyelvtan) A hagyományos nyelvtanok szemléletében, a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt.

Etimológia

+ név

Származékok

Fordítások

Ragozás

főnév ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset főnév főnevek
tárgyeset főnevet főneveket
részes eset főnevnek főneveknek
-val/-vel főnevvel főnevekkel
-ért főnevért főnevekért
-vá/-vé főnevvé főnevekké
-ig főnevig főnevekig
-ként főnevként főnevekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben főnevben főnevekben
-on/-en/-ön főneven főneveken
-nál/-nél főnevnél főneveknél
-ba/-be főnevbe főnevekbe
-ra/-re főnevre főnevekre
-hoz/-hez/-höz főnevhez főnevekhez
-ból/-ből főnevből főnevekből
-ról/-ről főnevről főnevekről
-tól/-től főnevtől főnevektől
főnév birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én főnevem főneveim
a te főneved főneveid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
főneve főnevei
a mi főnevünk főneveink
a ti főnevetek főneveitek
az ő főnevük főneveik


Szófajok

főnév, melléknév, számnév, névmás, ige, igekötő, határozószó, névelő, névutó, kötőszó, indulatszó