fegen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
igeidő személy ragozott alak
jelen ich fege
du fegst
er, sie, es fegt
múlt idő ich fegte
melléknévi igenév   fegen
kötőmód ich fegte
felszólító mód egyes szám fege
többes szám fegt
segédige   haben
további alakok: fegen (Konjugation)

Német

Kiejtés

  • IPA: /fɛɡɛn/

Ige

fegen

  1. seper