fejes

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfɛjɛʃ]

Melléknév

fejes

1. Aminek feje van.

   fejes saláta

2. (bizalmas) Vezető <személy>.
3. (régies) Makacs <ember vagy állat>.

Szókapcsolatok

• fejes hagyma, fejes káposzta, fejes saláta, fejes vonalzó

Etimológia

fej +‎ -es

Főnév

fejes

1. (sport) A labda fejjel való továbbítása.
2. (bizalmas) Vezető ember.

Fordítások

Tartalom

német: Kopfsprung (de) hn (ugrás), Kopfstoß (de) hn (sport)

Ragozás

fejes ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	fejes	fejesek
tárgyeset	fejest	fejeseket
részes eset	fejesnek	fejeseknek
-val/-vel	fejessel	fejesekkel
-ért	fejesért	fejesekért
-vá/-vé	fejessé	fejesekké
-ig	fejesig	fejesekig
-ként	fejesként	fejesekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	fejesben	fejesekben
-on/-en/-ön	fejesen	fejeseken
-nál/-nél	fejesnél	fejeseknél
-ba/-be	fejesbe	fejesekbe
-ra/-re	fejesre	fejesekre
-hoz/-hez/-höz	fejeshez	fejesekhez
-ból/-ből	fejesből	fejesekből
-ról/-ről	fejesről	fejesekről
-tól/-től	fejestől	fejesektől

fejes birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	fejesem	fejeseim
a te	fejesed	fejeseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	fejese	fejesei
a mi	fejesünk	fejeseink
a ti	fejesetek	fejeseitek
az ő	fejesük	fejeseik

Származékok

• (kifejezések): fejest ugrik

Forrás

Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6