Ugrás a tartalomhoz

fenolszulfonftalein

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Phenol red
Phenol red
Phenol red
Phenol red
Phenol red
Identifiers
3D model (JSmol)
ChEBI
ChEMBL
ChemSpider
UNII
  • InChI=1S/C19H14O5S/c20-15-9-5-13(6-10-15)19(14-7-11-16(21)12-8-14)17-3-1-2-4-18(17)25(22,23)24-19/h1-12,20-21H checkY
    Key: BELBBZDIHDAJOR-UHFFFAOYSA-N checkY
  • O=S2(=O)OC(c1ccccc12)(c3ccc(O)cc3)c4ccc(O)cc4
Properties
C19H14O5S
Molar mass 354.376 g·mol−1
Pharmacology
V04CH03 (WHO)
Except where otherwise noted, data are given for materials in their standard state (at 25 °C [77 °F], 100 kPa).
checkY verify (what is checkY☒N ?)

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfɛnolsulfoɱftɒlɛjin]

Főnév

fenolszulfonftalein

  1. (gyógyszertan) A fenolszulfonftalein egy diagnosztikai anyag, amelyet a veseműködés vizsgálatára használnak. Ezt a vegyületet vesefunkciós tesztekben alkalmazzák, mivel a vesék gyorsan kiválasztják a vérből, így a vesék szűrési kapacitása pontosan mérhetővé válik.



1. Kémiai tulajdonságok

  • Molekulaképlet: C19H14O5S
  • Szerkezete:
    • Egy fenolftalein-származék, amelyhez szulfonsav-csoport kapcsolódik.
  • Fizikai tulajdonságok:
    • Vízben oldható, rózsaszín vagy vöröses színű oldatot képez, pH-függően változik a színe.



2. Felhasználási területek

2.1. Vesefunkciós tesztek

  • Vesekiválasztási kapacitás mérése:
    • A fenolszulfonftaleint intravénásan vagy intramuszkulárisan adják be, majd a vizeletben történő megjelenését vizsgálják.
    • Meghatározzák, hogy milyen gyorsan választódik ki a vesék által.
    • Segítségével kimutathatók a veseműködés zavarai, például:
      • Csökkent glomeruláris szűrés.
      • Tubuláris diszfunkció.

2.2. Kutatási célú alkalmazások

  • A fenolszulfonftalein alkalmas veseműködést érintő kísérletekben és farmakológiai vizsgálatokban.



3. Adagolás

Diagnosztikai célra:

  • Intravenózisan vagy intramuszkulárisan adják be.
  • Szokásos dózis:
    • Általában 6 mg/kg testtömeg.
  • A beadást követően a vizeletet meghatározott időközönként gyűjtik (pl. 15 perces időintervallumokban), és meghatározzák az anyag koncentrációját a vizeletben.



4. Mérési módszer

  • A vizelet színintenzitását spektrofotometriásan mérik.
  • A fenolszulfonftalein jelenléte rózsaszínes árnyalatot ad a vizeletnek, amelynek intenzitása arányos az anyag koncentrációjával.



5. Mellékhatások

A fenolszulfonftalein általában biztonságos diagnosztikai eszköz, de ritkán előfordulhatnak mellékhatások.

Gyakori mellékhatások:

  • Enyhe helyi irritáció az injekció beadásának helyén.

Ritka mellékhatások:

  • Allergiás reakciók, például kiütés vagy viszketés.
  • Hányinger, fejfájás.



6. Ellenjavallatok

  • Allergia:
    • A fenolszulfonftaleinre vagy más hasonló vegyületekre való érzékenység esetén.
  • Súlyos vesekárosodás:
    • Ha a vesék nem képesek megfelelően kiválasztani az anyagot, a teszt eredményei nem lesznek megbízhatóak.



7. Gyógyszerkölcsönhatások

  • Más vesefunkcióra ható gyógyszerek (például diuretikumok vagy nefrotoxikus szerek) befolyásolhatják a fenolszulfonftalein kiürülését, így torzíthatják a diagnosztikai eredményeket.



8. Terhesség és szoptatás

  • Terhesség:
    • Általában kerülendő, mivel nincs elegendő adat a magzatra gyakorolt biztonságosságáról.
  • Szoptatás:
    • Nem ismert, hogy kiválasztódik-e az anyatejbe, ezért szoptatás alatt csak orvosi javallatra alkalmazható.



9. Túladagolás

A fenolszulfonftalein túladagolása ritka, mivel kis dózisban alkalmazzák diagnosztikai célokra.

Tünetek:

  • Fejfájás, hányinger.
  • Ritkán allergiás reakciók.

Kezelés:

  • Tüneti kezelés elegendő.



10. Összegzés

A fenolszulfonftalein egy egyszerű, de hatékony diagnosztikai eszköz a veseműködés vizsgálatára. Bár ma már ritkábban alkalmazzák, mivel újabb, pontosabb vizsgálati módszerek érhetők el (pl. kreatinin-clearance vagy eGFR), történelmileg fontos szerepet játszott a vesebetegségek diagnosztikájában. A biztonságos alkalmazás érdekében szigorúan orvosi felügyelet mellett használják.

Fordítások