fokozás

Magyar

Főnév

fokozás

1. (irodalomtudomány) Retorikai beszédalakzat, az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik egymást. A növekedés lehet mennyiségi vagy minőségi.
   • 1847, Petőfi Sándor, Magyar vagyok:

   Mert szeretem, hőn szeretem, imádom

   Gyalázatában is nemzetemet!

Etimológia

fokoz + -ás

Ragozás

fokozás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	fokozás	fokozások
tárgyeset	fokozást	fokozásokat
részes eset	fokozásnak	fokozásoknak
-val/-vel	fokozással	fokozásokkal
-ért	fokozásért	fokozásokért
-vá/-vé	fokozássá	fokozásokká
-ig	fokozásig	fokozásokig
-ként	fokozásként	fokozásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	fokozásban	fokozásokban
-on/-en/-ön	fokozáson	fokozásokon
-nál/-nél	fokozásnál	fokozásoknál
-ba/-be	fokozásba	fokozásokba
-ra/-re	fokozásra	fokozásokra
-hoz/-hez/-höz	fokozáshoz	fokozásokhoz
-ból/-ből	fokozásból	fokozásokból
-ról/-ről	fokozásról	fokozásokról
-tól/-től	fokozástól	fokozásoktól

fokozás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	fokozásom	fokozásaim
a te	fokozásod	fokozásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	fokozása	fokozásai
a mi	fokozásunk	fokozásaink
a ti	fokozásotok	fokozásaitok
az ő	fokozásuk	fokozásaik