fokozás

Magyar

Főnév

fokozás

1. (irodalomtudomány) Retorikai beszédalakzat, az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik egymást. A növekedés lehet mennyiségi vagy minőségi.
   • 1847, Petőfi Sándor, Magyar vagyok:

   Mert szeretem, hőn szeretem, imádom

   Gyalázatában is nemzetemet!

Etimológia

fokoz + -ás

Ragozás

fokozás ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset fokozás fokozások tárgyeset fokozást fokozásokat részes eset fokozásnak fokozásoknak -val/-vel fokozással fokozásokkal -ért fokozásért fokozásokért -vá/-vé fokozássá fokozásokká -ig fokozásig fokozásokig -ként fokozásként fokozásokként -ul/-ül - - -ban/-ben fokozásban fokozásokban -on/-en/-ön fokozáson fokozásokon -nál/-nél fokozásnál fokozásoknál -ba/-be fokozásba fokozásokba -ra/-re fokozásra fokozásokra -hoz/-hez/-höz fokozáshoz fokozásokhoz -ból/-ből fokozásból fokozásokból -ról/-ről fokozásról fokozásokról -tól/-től fokozástól fokozásoktól

fokozás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	fokozásom	fokozásaim
a te	fokozásod	fokozásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	fokozása	fokozásai
a mi	fokozásunk	fokozásaink
a ti	fokozásotok	fokozásaitok
az ő	fokozásuk	fokozásaik