fokozás

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfokozaːʃ]

Főnév

fokozás

  1. (irodalomtudomány) Retorikai beszédalakzat, az ismétlés sajátos esete, melyben a rokon értelmű szavak, gondolatok egyre növekvő sorrendben követik egymást. A növekedés lehet mennyiségi vagy minőségi. [1]
    Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
    Gyalázatában is nemzetemet!

Etimológia

fokoz +‎ -ás

Ragozás

fokozás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset fokozás fokozások
tárgyeset fokozást fokozásokat
részes eset fokozásnak fokozásoknak
-val/-vel fokozással fokozásokkal
-ért fokozásért fokozásokért
-vá/-vé fokozássá fokozásokká
-ig fokozásig fokozásokig
-ként fokozásként fokozásokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben fokozásban fokozásokban
-on/-en/-ön fokozáson fokozásokon
-nál/-nél fokozásnál fokozásoknál
-ba/-be fokozásba fokozásokba
-ra/-re fokozásra fokozásokra
-hoz/-hez/-höz fokozáshoz fokozásokhoz
-ból/-ből fokozásból fokozásokból
-ról/-ről fokozásról fokozásokról
-tól/-től fokozástól fokozásoktól
fokozás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én fokozásom fokozásaim
a te fokozásod fokozásaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
fokozása fokozásai
a mi fokozásunk fokozásaink
a ti fokozásotok fokozásaitok
az ő fokozásuk fokozásaik

Jegyzetek