fon

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈfon]

Ige

fon

  1. teker, szálakat egyesít.
  2. sodor

Etimológia

A szó magyar, mert germán, az indogermán spen-ből, ha lekopik az s akkor a p-ből f lesz, fon.

Fordítások

Származékok

Óangol

Ige

fon

  1. fog, megfog, elkap