forrásnyelv

Magyar

Főnév

forrásnyelv

1. (nyelvészet) Az a nyelv, amiről fordítanak.

Származékok

• forrásnyelvi

Etimológia

forrás + nyelv

Fordítások

Tartalom

ANGOL: source language (en) FERÖERI: keldumál (fo) (n.) FINN: lähdekieli (fi) KÍNAI: 原語 (cmn), 原语 (cmn) (yuányǔ)

NÉMET: Ausgangssprache (de) (f.) OROSZ: язык оригинала (ru) (m.) ROMÁN: limbă originală (ro) (f.), limbă sursă (ro) (f.) SVÉD: källspråk (sv) (n.)

Ragozás

forrásnyelv ragozása eset/szám egyes szám többes szám alanyeset forrásnyelv forrásnyelvek tárgyeset forrásnyelvet forrásnyelveket részes eset forrásnyelvnek forrásnyelveknek -val/-vel forrásnyelvvel forrásnyelvekkel -ért forrásnyelvért forrásnyelvekért -vá/-vé forrásnyelvvé forrásnyelvekké -ig forrásnyelvig forrásnyelvekig -ként forrásnyelvként forrásnyelvekként -ul/-ül - - -ban/-ben forrásnyelvben forrásnyelvekben -on/-en/-ön forrásnyelven forrásnyelveken -nál/-nél forrásnyelvnél forrásnyelveknél -ba/-be forrásnyelvbe forrásnyelvekbe -ra/-re forrásnyelvre forrásnyelvekre -hoz/-hez/-höz forrásnyelvhez forrásnyelvekhez -ból/-ből forrásnyelvből forrásnyelvekből -ról/-ről forrásnyelvről forrásnyelvekről -tól/-től forrásnyelvtől forrásnyelvektől

forrásnyelv birtokos ragozása birtokos egy birtok több birtok az én forrásnyelvem forrásnyelveim a te forrásnyelved forrásnyelveid az ő/ön/maga az önök/maguk forrásnyelve forrásnyelvei a mi forrásnyelvünk forrásnyelveink a ti forrásnyelvetek forrásnyelveitek az ő forrásnyelvük forrásnyelveik