gürcöl

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈɡyrt͡søl]

Ige

gürcöl

1. (bizalmas) Megerőltető munkában (kedvetlenül) fáradozik.

Származékok

• gürcölés

Fordítások

Tartalom

angol: grind (en) német: schinden (de), schuften (de), rackern (de), malochen (de)

Ragozás

gürcöl ragozása

Főnévi igenév			gürcölni
Befejezett melléknévi igenév			gürcölt
Folyamatos melléknévi igenév			gürcölő
Beálló melléknévi igenév			-
Határozói igenév			gürcölve
Ható ige			gürcölhet
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	gürcölök	gürcölsz	gürcöl	gürcölünk	gürcöltök	gürcölnek
		Tárgyas	Tárgyatlan ige. Nincs tárgyas ragozása.
	Múlt idő	Alanyi	gürcöltem	gürcöltél	gürcölt	gürcöltünk	gürcöltetek	gürcöltek
		Tárgyas	-
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	gürcölnék	gürcölnél	gürcölne	gürcölnénk	gürcölnétek	gürcölnének
		Tárgyas	-
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	gürcöljek	gürcölj vagy gürcöljél	gürcöljön	gürcöljünk	gürcöljetek	gürcöljenek
		Tárgyas	-
Főnévi igenév ragozása			gürcölnöm	gürcölnöd	gürcölnie	gürcölnünk	gürcölnötök	gürcölniük

Gyakoriság

• 4

Forrás

• Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)