gutmütig

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /ɡʊtmyːtɪk/

Melléknév

gutmütig (középfok gutmütiger, felsőfok am gutmütigsten)

  1. jólelkű
  2. jóindulatú
  3. természetű