hív

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈhiːv]

Ige

hív

  1. Valakit felszólít, hogy közeledjen.
  2. Valakit néven nevez.
  3. Valakinek telefonál.

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból.

Fordítások

Származékok

Melléknév

hív

  1. Valaminek a híve, egy vallási csoport tagja.

Fordítások

Ragozás

hív ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset hív hívek
tárgyeset hívet híveket
részes eset hívnek híveknek
-val/-vel hívvel hívekkel
-ért hívért hívekért
-vá/-vé hívvé hívekké
-ig hívig hívekig
-ként hívként hívekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben hívben hívekben
-on/-en/-ön híven híveken
-nál/-nél hívnél híveknél
-ba/-be hívbe hívekbe
-ra/-re hívre hívekre
-hoz/-hez/-höz hívhez hívekhez
-ból/-ből hívből hívekből
-ról/-ről hívről hívekről
-tól/-től hívtől hívektől
hív birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én hívem híveim
a te híved híveid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
híve hívei
a mi hívünk híveink
a ti hívetek híveitek
az ő hívük híveik