halotán
 | |
 | |
| Clinical data | |
|---|---|
| Trade names | Fluothane |
| AHFS/Drugs.com | FDA Professional Drug Information |
| License data | |
| Routes of administration | Inhalation |
| ATC code | |
| Legal status | |
| Legal status | |
| Pharmacokinetic data | |
| Metabolism | Hepatic (CYP2E1 |
| Excretion | Kidney, respiratory |
| Identifiers | |
| |
| CAS Number | |
| PubChem CID | |
| IUPHAR/BPS | |
| DrugBank | |
| ChemSpider | |
| UNII | |
| KEGG | |
| ChEBI | |
| ChEMBL | |
| Chemical and physical data | |
| Formula | C2HBrClF3 |
| Molar mass | 197.379209489 g·mol−1 |
| 3D model (JSmol) | |
| Density | 1.871 g/cm3 (at 20 °C) |
| Melting point | −118 °C (−180 °F) |
| Boiling point | 50.2 °C (122.4 °F) |
| |
| |
| (verify) | |
Kiejtés
- IPA: [ ˈhɒlotaːn]
Főnév
halotán
- (gyógyszertan) A halothane egy illékony, inhalációs általános érzéstelenítőszer, amelyet széles körben használtak a 20. század második felében műtéti anesztéziához. Bár mára részben vagy teljesen kiszorították újabb, biztonságosabb és jobban szabályozható szerek (pl. sevoflurane, isoflurane), a halothane jelentős szerepet játszott az aneszteziológia történetében. A halothane-t 1951-ben szintetizálták először, és 1956-tól került klinikai alkalmazásba.
1. Kémiai jellemzők
- IUPAC-név: 2-bromo-2-chloro-1,1,1-trifluoroethane
- Molekulaképlet: C₂HBrClF₃
- Molekulatömeg: 197.38 g/mol
- Halogénezett alkán: tartalmaz fluort, klórt és brómot is
- Halmazállapot: szobahőmérsékleten színtelen, édeskés szagú folyadék
- Forráspont: kb. 50 °C
- Nem gyúlékony, de fényre és fémre érzékeny, ezért stabilizálószerrel (timol) tárolják
2. Farmakológia és hatásmechanizmus
A halothane általános központi idegrendszeri depresszáns, melynek pontos hatásmechanizmusa nem teljesen ismert, de több célpontja van:
2.1 GABAA receptor moduláció
- A fő hatását a GABAA receptorok pozitív alloszterikus modulációja révén fejti ki, fokozva a GABA gátló hatását.
- Ez vezet a tudatvesztéshez és motoros gátláshoz.
2.2 Glutamát receptor gátlás
- Valószínűleg gátolja az NMDA receptorokat is, ezáltal csökkenti az excitatoros neurotranszmissziót.
2.3 Ioncsatornák és hiperpolarizáció
- Hatással van a kálium- és nátriumcsatornákra, befolyásolva a neuronális ingerlékenységet.
3. Farmakokinetikai jellemzők
- Belégzéssel adagolják, gáznarkózisként
- Lipofil anyag, gyorsan bejut az agyba
- Alacsony vér–gáz megoszlási hányados (~2,3): ez közepes gyorsaságú indukciót és ébredést biztosít
3.1 Eloszlás és metabolizmus
- A halothane körülbelül 20–25%-a metabolizálódik a májban
- A metabolizmus során fluoridionok és trifluoracetát képződik
3.2 Elimináció
- Tüdőn keresztül ürül ki, főleg változatlan formában
- Májkárosodás esetén az elimináció lassulhat
4. Klinikai alkalmazás
4.1 Előnyei
- Kellemes szag, jól tolerálható
- Nincs irritáló hatása a légutakra (alkalmas gyermekeknél is)
- Jó izomrelaxációt biztosít
- Viszonylag alacsony MAC (minimális alveoláris koncentráció): kb. 0,75%
4.2 Hátrányai
- Kardiodepresszív: csökkenti a szív teljesítményét
- Arritmiakeltő: érzékenyíti a szívet a katekolaminokra (pl. adrenalinnal kombinálva veszélyes)
- Májtoxicitás (lásd lent)
- Lassabb ébredés, mint modern szereknél
5. Mellékhatások
5.1 Halothane-hepatitis
- Súlyos, idioszinkráziás májkárosodás (halothane hepatitis)
- Ritka, de potenciálisan halálos
- Elsődleges rizikófaktorok: ismételt expozíció, középkorú nők, elhízás, genetikai hajlam
5.2 Keringési mellékhatások
- Vérnyomáscsökkenés
- Bradycardia
- Érzékenység az aritmiára
5.3 Légzési depresszió
- A légzésmélység és -frekvencia csökkenhet
- További depresszió más nyugtatókkal együtt
5.4 Malignus hyperthermia
- Ritka, genetikai hajlam esetén (főként halogénezett inhalációs szerekkel és szukcinil-kolinnal kombinálva)
6. Alkalmazás gyermekgyógyászatban
A halothane-t korábban széles körben alkalmazták gyermekeknél:
- Sima indukció, mivel kellemes az íze és nem irritálja a légutakat
- Ma már sevoflurane váltotta fel, amely gyorsabb és biztonságosabb
7. Interakciók
- Adrenalin és más katekolaminok: súlyos arritmiát válthatnak ki
- Más CNS depresszánsokkal (benzodiazepinek, opiátok): additív légzésdepresszió
- Szukcinil-kolin: malignus hyperthermia kockázatát növeli
8. Történeti áttekintés
- A halothane volt az első „modern” inhalációs narkotikum a kloroform és éter után
- 1956-tól kezdve vált általánossá az anesztéziában
- A 70-es és 80-as években a halothane-hepatitis miatt visszaszorult
- Ma már ritkán használják fejlett országokban, de néhány fejlődő régióban még előfordul
9. Alternatívák
| Hatóanyag | MAC (%) | Vér–gáz megoszlás | Fő jellemzők |
|---|---|---|---|
| Halothane | 0,75 | 2,3 | Szedatív, hepatotoxikus lehet |
| Isoflurane | 1,15 | 1,4 | Jó izomrelaxáns, stabilabb |
| Sevoflurane | 2,0 | 0,65 | Gyors ébredés, légúti barátságos |
| Desflurane | 6,0 | 0,45 | Nagyon gyors, de irritáló lehet |
10. Összefoglalás
A halothane egy halogénezett illékony inhalációs érzéstelenítő, amely jelentős mérföldkő volt az aneszteziológia fejlődésében. Előnyei közé tartozik a kellemes illat, a gyors indukció és a jó izomrelaxáció. Hátrányai – főként a májkárosító potenciál és aritmiaveszély – azonban mára a háttérbe szorították.
Ma már főként történeti és oktatási jelentősége van, de egyes országokban még használják, különösen olyan helyeken, ahol a modernebb szerek nem elérhetők.