határ
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈhɒtaːr]
Főnév
határ
- Tárgyak elválasztására szolgáló valós vagy képzeletbeli vonal.
- Földrajzi tájegységek jellegváltozásának megfelelő, természetes elkülönítésre alkalmas sáv, vagy politikai területek közt mesterségesen megállapított választóvonal.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | határ | határok |
| tárgyeset | határt | határokat |
| részes eset | határnak | határoknak |
| -val/-vel | határral | határokkal |
| -ért | határért | határokért |
| -vá/-vé | határrá | határokká |
| -ig | határig | határokig |
| -ként | határként | határokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | határban | határokban |
| -on/-en/-ön | határon | határokon |
| -nál/-nél | határnál | határoknál |
| -ba/-be | határba | határokba |
| -ra/-re | határra | határokra |
| -hoz/-hez/-höz | határhoz | határokhoz |
| -ból/-ből | határból | határokból |
| -ról/-ről | határról | határokról |
| -tól/-től | határtól | határoktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | határom | határaim |
| a te | határod | határaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
határa | határai |
| a mi | határunk | határaink |
| a ti | határotok | határaitok |
| az ő | határuk | határaik |
Származékok
- határol, határoz, határtalan
- (összetételek): értékhatár, határállomás, határátlépés, határellenőrzés, határerődítés, határérték, határeset, határfolyó, határidő, határincidens, határkérdés, határkiigazítás, határkő, határnap, határőr, határőrség, határőrvidék, határrendezés, határrendőr, határsáv, határsértés, határsorompó, határterület, határvadász, határváros, határvédelem, határvillongás, határvonal, határzár, korhatár, látóhatár, országhatár, szemhatár, tarifahatár, zónahatár