header

Lásd még: header file

Angol

Főnév

header (tsz. headers)

fejléc

További információk

header - Szótár.net (en-hu)
header - Sztaki (en-hu)
header - Merriam–Webster
header - Cambridge
header - WordNet
header - Яндекс (en-ru)
header - Google (en-hu)
header - Wikidata
header - Wikipédia (angol)

A fejlécek (header files) a C++ programozás alapvető építőelemei, amelyek segítenek a kód modularizálásában és újrafelhasználhatóságában. Egy fejlécfájl általában függvények, osztályok, változók és makrók deklarációit tartalmazza, amelyeket más forrásfájlok (.cpp) használhatnak.

1. Miért használjunk fejlécfájlokat?

✅ Kód újrafelhasználása – A deklarációkat több fájlban is felhasználhatjuk.
✅ Modularitás és tisztább kód – A fejlécfájlok elkülönítik a deklarációkat a definícióktól.
✅ Fordítási sebesség optimalizálása – Csak a szükséges kódrészleteket importáljuk.
✅ Jobb csapatmunka – Több fejlesztő is dolgozhat különböző modulokon egyszerre.

2. Fejlécek importálása: `#include`

A C++-ban a #include direktíva segítségével importálhatunk fejlécfájlokat:

#include <iostream>  // Standard könyvtári fejléc
#include "sajat_fejlec.h"  // Saját fejléc

🔹 Szintaktika különbségei:
- <...>: A szabványos könyvtárból (iostream, vector, stb.) importál.
- "...": Egyedi (saját) fejlécfájl importálása a projekt mappájából.

3. Saját fejlécfájl (`.h`) létrehozása

Egy fejlécfájl (.h) általában deklarációkat tartalmaz, míg a kapcsolódó forrásfájl (.cpp) a megvalósítást.

📌 Példa: Létrehozunk egy math_utils.h fejlécfájlt

#ifndef MATH_UTILS_H  // Include guard
#define MATH_UTILS_H  

int osszead(int a, int b);  // Függvény deklaráció
double hatvany(double base, int exp);  

#endif

📌 A math_utils.cpp forrásfájl, ahol a függvények megvalósítása történik

#include "math_utils.h"
#include <cmath>  // Matematikai műveletekhez

int osszead(int a, int b) {
    return a + b;
}

double hatvany(double base, int exp) {
    return std::pow(base, exp);
}

📌 A main.cpp fájl, ahol használjuk a fejléceket

#include <iostream>
#include "math_utils.h"

int main() {
    std::cout << "2 + 3 = " << osszead(2, 3) << std::endl;
    std::cout << "2^3 = " << hatvany(2, 3) << std::endl;
    return 0;
}

🔹 Miért jó így?
- A math_utils.h fejléc több fájlban is használható, anélkül hogy a függvényeket újra kellene írni.
- A math_utils.cpp csak a fejlécben lévő deklarációkat használja, így a kód áttekinthetőbb és könnyebben karbantartható.

4. Include Guard – `#ifndef`, `#define`, `#endif`

Ha egy fejlécet többször importálunk, többszörös definíciós hiba léphet fel. Ennek elkerülésére include guardokat használunk.

#ifndef MY_HEADER_H  // Ha még nincs definiálva
#define MY_HEADER_H  // Definiáljuk

// Deklarációk ide kerülnek

#endif  // MY_HEADER_H

✅ Megakadályozza, hogy a fájl többször legyen beillesztve egyetlen fordítási egységben.

Alternatív megoldás:
C++11 óta használható a #pragma once, amely egyszerűbb és automatikusan megakadályozza a többszörös beillesztést.

#pragma once

✔ Rövidebb és hatékonyabb, de nem minden fordító támogatja.

5. Standard C++ fejlécek

A C++ számos beépített fejlécet biztosít.

Fejlécek	Tartalom
`<iostream>`	Standard be- és kimenet (pl. `std::cin`, `std::cout`)
`<vector>`	Dinamikus tömb (`std::vector`)
`<string>`	Karakterlánc kezelés (`std::string`)
`<cmath>`	Matematikai függvények (`std::sqrt`, `std::pow`)
`<algorithm>`	Algoritmusok (`std::sort`, `std::find`)
`<map>`	Asszociatív konténerek (`std::map`, `std::unordered_map`)
`<fstream>`	Fájlkezelés (`std::ifstream`, `std::ofstream`)

📌 Ne használj C-s fejléceket (<stdio.h>, <stdlib.h> stb.), ha van modern C++ megfelelője!
Például:
✔ #include <cstdio> helyett #include <iostream>
✔ #include <cstring> helyett #include <string>

6. Fejlécek és osztályok

Ha osztályokat szeretnénk fejlécekben tárolni, akkor csak a deklarációt írjuk a .h fájlba, és a megvalósítást a .cpp fájlba tesszük.

📌 Példa: Auto.h fejlécfájl

#ifndef AUTO_H
#define AUTO_H

#include <string>

class Auto {
private:
    std::string tipus;
public:
    Auto(const std::string &t);
    void mutat() const;
};

#endif

📌 Auto.cpp fájl

#include "Auto.h"
#include <iostream>

Auto::Auto(const std::string &t) : tipus(t) {}

void Auto::mutat() const {
    std::cout << "Autó típusa: " << tipus << std::endl;
}

📌 main.cpp fájl

#include "Auto.h"

int main() {
    Auto auto1("Toyota");
    auto1.mutat();
    return 0;
}

✅ Előnyök:
- Tisztán elkülönülnek a deklarációk (.h) és a megvalósítások (.cpp).
- A main.cpp csak a szükséges fejlécet (Auto.h) kell importálja.

7. Fejlécek és `namespace` használata

Ha több fájlban ugyanazokat a neveket használnánk, akkor namespace-eket (névtereket) kell használni az ütközések elkerülése érdekében.

#ifndef MATH_UTILS_H
#define MATH_UTILS_H

namespace MathUtils {
    int osszead(int a, int b);
}

#endif

A math_utils.cpp fájlban:

#include "math_utils.h"

int MathUtils::osszead(int a, int b) {
    return a + b;
}

A main.cpp fájlban:

#include <iostream>
#include "math_utils.h"

int main() {
    std::cout << MathUtils::osszead(3, 4) << std::endl;
    return 0;
}

✔ Megakadályozza a névütközéseket.

Összegzés

Téma	Magyarázat
Miért jók a fejlécfájlok?	Kód újrafelhasználás, modularitás, gyorsabb fordítás
`#include` szintaxis	`<...>` szabványos, `"..."` saját fájl
Include guard (`#ifndef`)	Megakadályozza a többszörös beillesztést
`#pragma once`	Egyszerűbb alternatíva include guard helyett
Saját fejléc készítése	`.h` fájlban deklaráció, `.cpp` fájlban implementáció
Osztályok és fejlécfájlok	`.h` osztály deklaráció, `.cpp` osztály implementáció

A fejlécfájlok segítenek a kód jobb szervezésében és hatékonyabbá teszik a programfejlesztést! 🚀