helyesbítés

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈhɛjɛʒbiːteːʃ]

Főnév

helyesbítés

Etimológia

helyesbít +‎ -és

Ragozás

helyesbítés ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	helyesbítés	helyesbítések
tárgyeset	helyesbítést	helyesbítéseket
részes eset	helyesbítésnek	helyesbítéseknek
-val/-vel	helyesbítéssel	helyesbítésekkel
-ért	helyesbítésért	helyesbítésekért
-vá/-vé	helyesbítéssé	helyesbítésekké
-ig	helyesbítésig	helyesbítésekig
-ként	helyesbítésként	helyesbítésekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	helyesbítésben	helyesbítésekben
-on/-en/-ön	helyesbítésen	helyesbítéseken
-nál/-nél	helyesbítésnél	helyesbítéseknél
-ba/-be	helyesbítésbe	helyesbítésekbe
-ra/-re	helyesbítésre	helyesbítésekre
-hoz/-hez/-höz	helyesbítéshez	helyesbítésekhez
-ból/-ből	helyesbítésből	helyesbítésekből
-ról/-ről	helyesbítésről	helyesbítésekről
-tól/-től	helyesbítéstől	helyesbítésektől

helyesbítés birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	helyesbítésem	helyesbítéseim
a te	helyesbítésed	helyesbítéseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	helyesbítése	helyesbítései
a mi	helyesbítésünk	helyesbítéseink
a ti	helyesbítésetek	helyesbítéseitek
az ő	helyesbítésük	helyesbítéseik