herőce

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈhɛrøːt͡sɛ]

Főnév

herőce

  1. (tájszó) Forgácsfánk.

Ragozás

herőce ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset herőce herőcék
tárgyeset herőcét herőcéket
részes eset herőcének herőcéknek
-val/-vel herőcével herőcékkel
-ért herőcéért herőcékért
-vá/-vé herőcévé herőcékké
-ig herőcéig herőcékig
-ként herőceként herőcékként
-ul/-ül - -
-ban/-ben herőcében herőcékben
-on/-en/-ön herőcén herőcéken
-nál/-nél herőcénél herőcéknél
-ba/-be herőcébe herőcékbe
-ra/-re herőcére herőcékre
-hoz/-hez/-höz herőcéhez herőcékhez
-ból/-ből herőcéből herőcékből
-ról/-ről herőcéről herőcékről
-tól/-től herőcétől herőcéktől
herőce birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én herőcém herőcéim
a te herőcéd herőcéid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
herőcéje herőcéi
a mi herőcénk herőcéink
a ti herőcétek herőcéitek
az ő herőcéjük herőcéik

Szinonimák