hiposztázis
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈhipostaːziʃ]
Főnév
hiposztázis
- mitológiai alak egyik tulajdonságának elválasztása az alaktól s önálló istenségként való megszemélyesítése.
- elvont fogalmaknak tárgyi létezőként való felfogása s az ebből fakadó logikai hiba.
- öröklődő tényezők hatásainak megszüntetése más gének révén
- elvont fogalomnak vagy gondolati viszonynak valóságos létezőként való fölfogása, azt a megszilárdult alakot vagy megtestesülést jelenti, amely egy olyan szó (szakszó) mögött van, amely egy név és egy ismert mennyiség között fennálló viszony leírására szolgál, kulturális megszemélyesítésként (azaz egy egyed vagy minőség megszemélyesítő eltárgyasiasításával)
- egy isteni lény (elgondolt istenség), aki egy magasabb istenség tulajdonságának vagy tevékenységének megszemélyesítése, a szentháromságtanban ezt a görög kifejezést használják a személyre, megkülönböztetve a lénytől (három személy, egy lény)
- A természeti erők, például a szél, a tűz, a halál, a termékenység megszemélyesítéseit szokták vele összekapcsolni.
- helyzet, állapot, megjelenés, külső, alak
Fordítások
- angol: hypostasis (en)
- francia: hypostase (fr)
- német: Hypostase (de)
- olasz: ipostasi (it)
- orosz: ипостась (ru) (ipostasʹ)
- spanyol: hipóstasis (es)
További információk
- hiposztázis - A magyar nyelv értelmező szótára
- hiposztázis - Új magyar etimológiai szótár
- hiposztázis - Szótár.net (hu-hu)
- hiposztázis - DeepL Translator (hu-de)
- hiposztázis - Яндекс Переводчик (hu-ru)
- hiposztázis - Google Translate (hu-en)
- hiposztázis - Akadémiai helyesírási szótár
- hiposztázis - Wikidata
- hiposztázis - Wikipédia (magyar)