hochmütig

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /hɔχmyːtɪk/

Melléknév

hochmütig (középfok hochmütiger, felsőfok am hochmütigsten)

  1. gőgös
  2. fennhéjázó
  3. elbizakodott