honfoglalás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈhoɱfoɡlɒlaːʃ]

Főnév

honfoglalás

1. Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Etimológia

hon +‎ foglalás

Fordítások

Tartalom

angol: Árpád’s conquest of Hungary (en) német: Landesnahme (de) nn

Ragozás

honfoglalás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	honfoglalás	honfoglalások
tárgyeset	honfoglalást	honfoglalásokat
részes eset	honfoglalásnak	honfoglalásoknak
-val/-vel	honfoglalással	honfoglalásokkal
-ért	honfoglalásért	honfoglalásokért
-vá/-vé	honfoglalássá	honfoglalásokká
-ig	honfoglalásig	honfoglalásokig
-ként	honfoglalásként	honfoglalásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	honfoglalásban	honfoglalásokban
-on/-en/-ön	honfoglaláson	honfoglalásokon
-nál/-nél	honfoglalásnál	honfoglalásoknál
-ba/-be	honfoglalásba	honfoglalásokba
-ra/-re	honfoglalásra	honfoglalásokra
-hoz/-hez/-höz	honfoglaláshoz	honfoglalásokhoz
-ból/-ből	honfoglalásból	honfoglalásokból
-ról/-ről	honfoglalásról	honfoglalásokról
-tól/-től	honfoglalástól	honfoglalásoktól

honfoglalás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	honfoglalásom	honfoglalásaim
a te	honfoglalásod	honfoglalásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	honfoglalása	honfoglalásai
a mi	honfoglalásunk	honfoglalásaink
a ti	honfoglalásotok	honfoglalásaitok
az ő	honfoglalásuk	honfoglalásaik