idomít

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈidomiːt]

Tárgyas ige

idomít

Fordítások

• német: dressieren (de)

Származékok

• idomítás, idomító

Etimológia

idom +‎ -ít

Ragozás

idomít ragozása

Főnévi igenév			idomítani
Befejezett melléknévi igenév			idomított
Folyamatos melléknévi igenév			idomító
Beálló melléknévi igenév			idomítandó
Határozói igenév			idomítva
Ható ige			idomíthat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	idomítok	idomítasz	idomít	idomítunk	idomítotok	idomítanak
		Tárgyas	idomítom én téged/titeket idomítalak	idomítod	idomítja	idomítjuk	idomítjátok	idomítják
	Múlt idő	Alanyi	idomítottam	idomítottál	idomított	idomítottunk	idomítottatok	idomítottak
		Tárgyas	idomítottam én téged/titeket idomítottalak	idomítottad	idomította	idomítottuk	idomítottátok	idomították
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	idomítanék	idomítanál	idomítana	idomítanánk	idomítanátok	idomítanának
		Tárgyas	idomítanám én téged/titeket idomítanálak	idomítanád	idomítaná	idomítanánk	idomítanátok	idomítanák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	idomítsak	idomíts vagy idomítsál	idomítson	idomítsunk	idomítsatok	idomítsanak
		Tárgyas	idomítsam én téged/titeket idomítsalak	idomítsd vagy idomítsad	idomítsa	idomítsuk	idomítsátok	idomítsák
Főnévi igenév ragozása			idomítanom	idomítanod	idomítania	idomítanunk	idomítanotok	idomítaniuk