igekötő

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Jump to navigation Jump to search
Wikipédia
A Wikipédiának van ilyen témájú cikke:

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

igekötő

  1. (nyelvtan) Az igéhez kapcsolódó, annak jelentését módosító nyelvtani elem.

Etimológia

ige + kötő

Fordítások


Ragozás

igekötő ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset igekötő igekötők
tárgyeset igekötőt igekötőket
részes eset igekötőnek igekötőknek
-val/-vel igekötővel igekötőkkel
-ért igekötőért igekötőkért
-vá/-vé igekötővé igekötőkké
-ig igekötőig igekötőkig
-ként igekötőként igekötőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben igekötőben igekötőkben
-on/-en/-ön igekötőn igekötőkön
-nál/-nél igekötőnél igekötőknél
-ba/-be igekötőbe igekötőkbe
-ra/-re igekötőre igekötőkre
-hoz/-hez/-höz igekötőhöz igekötőkhöz
-ból/-ből igekötőből igekötőkből
-ról/-ről igekötőről igekötőkről
-tól/-től igekötőtől igekötőktől
igekötő birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én igekötőm igekötőim
a te igekötőd igekötőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
igekötője igekötői
a mi igekötőnk igekötőink
a ti igekötőtök igekötőitek
az ő igekötőjük igekötőik



Szófajok

főnév, melléknév, számnév, névmás, ige, igekötő, határozószó, névelő, névutó, kötőszó, indulatszó