Ugrás a tartalomhoz

immunológia

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈimːunoloːɡijɒ]

Főnév

immunológia

  1. (gyógyszertan) Az immunológia az orvostudomány és a biológia azon ága, amely az immunrendszer működését, betegségek elleni védekezési mechanizmusait és az immunválasz szabályozását tanulmányozza. Az immunrendszer alapvető feladata a szervezet védelme a kórokozókkal (például baktériumok, vírusok, gombák) és más idegen anyagokkal szemben, valamint a saját sejtek és szövetek integritásának fenntartása. Az immunológia olyan betegségekkel is foglalkozik, amelyek az immunrendszer helytelen működésével járnak, például autoimmun betegségekkel, allergiákkal és immundeficienciákkal.

Az immunrendszer felépítése és működése

Az immunrendszer két fő részből áll:

  1. Veleszületett (innát) immunitás:
    • Ez a védekezés első vonala, amely gyorsan reagál, de nem specifikus módon támadja meg a kórokozókat. A veleszületett immunitás összetevői közé tartoznak a bőr és a nyálkahártyák, a fehérvérsejtek (pl. neutrofilek, makrofágok) és különféle molekuláris védőmechanizmusok (pl. komplement rendszer). Ezek a sejtek és molekulák felismerik és megsemmisítik az idegen behatolókat anélkül, hogy specifikus antitesteket képeznének ellenük.
  2. Szerzett (adaptív) immunitás:
    • Az adaptív immunitás specifikus és lassabban fejlődik ki, de hosszú távú memóriával rendelkezik, így képes az adott kórokozók gyorsabb felismerésére és elpusztítására, ha azok újra megjelennek. Két fő sejttípusa van:
      • T-limfociták (T-sejtek): Felismerik a fertőzött sejteket és közvetlen támadást indítanak ellenük, vagy segítenek az immunválasz koordinálásában.
      • B-limfociták (B-sejtek): Antitesteket termelnek, amelyek specifikusan megkötik a kórokozókat, így semlegesítik őket és megkönnyítik az eltávolításukat.

Az immunválasz folyamata

Az immunválasz során a szervezet több lépcsőben védekezik a behatolókkal szemben:

  1. Kórokozó felismerése:
    • A veleszületett immunsejtek érzékelik a kórokozókra jellemző molekulákat (például lipopoliszacharidokat a baktériumok felszínén) és megkezdik a védekezést. Ez a folyamat gyulladásos reakciókat is kivált, például a fertőzött terület vörössé válik és duzzad.
  2. Antigénprezentáció és aktiválás:
    • A veleszületett immunsejtek, mint a dendritikus sejtek, összegyűjtik a kórokozókat vagy azok részeit (antigének), majd bemutatják azokat az adaptív immunsejteknek. Ez aktiválja a T- és B-sejteket, amelyek specifikus támadást indítanak.
  3. T- és B-sejtek válasza:
    • Az aktivált T-sejtek felismerik és elpusztítják a fertőzött sejteket, vagy segítenek a B-sejteknek antitesteket termelni. A B-sejtek antitestjei megkötik és semlegesítik a kórokozókat, és segítenek azok eltávolításában a szervezetből.
  4. Memóriasejtek képződése:
    • Az immunválasz végén memóriasejtek képződnek, amelyek hosszú távú védelmet biztosítanak az adott kórokozóval szemben. Így ha a szervezet újra találkozik ugyanazzal a kórokozóval, a memóriasejtek gyorsabban reagálnak, és hatékonyabb védekezést biztosítanak.

Az immunológiai betegségek típusai

Az immunológiai betegségek akkor jelentkeznek, ha az immunrendszer helytelenül működik:

  1. Autoimmun betegségek:
    • Autoimmun betegség akkor alakul ki, amikor az immunrendszer tévesen saját sejteket és szöveteket támad meg, mintha azok idegenek lennének. Ilyen betegségek például a rheumatoid arthritis, a lupusz és az 1-es típusú diabétesz.
  2. Allergiák:
    • Allergiás reakció során az immunrendszer túlzottan reagál egy ártalmatlan anyagra, mint például a pollenre, porra vagy bizonyos ételekre. Az allergiás reakciókat az antitestek (IgE) által kiváltott válasz okozza, és gyulladást, duzzanatot és egyéb tüneteket idézhet elő.
  3. Immundeficienciák:
    • Az immundeficiencia olyan állapot, amikor az immunrendszer gyengült vagy hiányos, és képtelen megfelelően védekezni a fertőzésekkel szemben. Az immundeficiencia lehet veleszületett (pl. súlyos kombinált immunhiány) vagy szerzett, például HIV-fertőzés következtében.
  4. Rákos megbetegedések:
    • Bizonyos rákos megbetegedések, például a limfóma és a leukémia, az immunrendszer sejtjeiben keletkeznek. Az immunterápia, például a monoklonális antitestek, az immunsejtek aktiválásával és a rákos sejtek megcélzásával működik, és egyre nagyobb szerepet játszik a rák kezelésében.

Immunterápiák és vakcinák

Az immunterápia olyan kezelés, amely az immunrendszer aktiválásával vagy módosításával segít különféle betegségek, például rák, autoimmun betegségek és allergiák kezelésében.

  1. Monoklonális antitestek:
    • Speciális fehérjék, amelyek célzottan támadják a rákos sejteket vagy bizonyos molekulákat, így fokozzák az immunválaszt vagy semlegesítik a gyulladást kiváltó anyagokat. Gyakran alkalmazzák őket daganatos betegségek és autoimmun betegségek kezelésére.
  2. Checkpoint-gátlók:
    • A rákos sejtek gyakran “kikapcsolják” az immunsejteket, így elkerülik a támadást. A checkpoint-gátlók blokkolják ezt a folyamatot, és újra aktiválják az immunsejteket, hogy támadhassák a daganatos sejteket.
  3. Vakcinák:
    • A vakcinák kórokozók legyengített vagy inaktivált formáját vagy azok részeit tartalmazzák, és céljuk az immunrendszer felkészítése egy adott fertőző betegség ellen. Az immunrendszer így képes gyorsan reagálni, ha a valódi kórokozóval találkozik.

Immunológiai kutatások és innovációk

Az immunológia területén végzett kutatások folyamatosan új felfedezésekhez vezetnek, amelyek javítják a betegségek kezelésének lehetőségeit. Az immunterápiás módszerek rohamos fejlődése a rákkezelés területén áttörést hozott, és az autoimmun betegségek kezelésére szolgáló célzott terápiák is egyre hatékonyabbak. A COVID-19 világjárvány idején a vakcinafejlesztésben és az immunválasz megértésében elért eredmények nagyban hozzájárultak a járvány elleni védekezéshez.

Összegzés

Az immunológia alapvető szerepet játszik a szervezet betegségekkel szembeni védekezésében, és az immunrendszer működésének megértése lehetővé teszi a betegségek hatékonyabb kezelését. Az immunrendszer hibás működése esetén olyan immunológiai betegségek alakulhatnak ki, mint az autoimmun betegségek, allergiák és immundeficienciák.

Fordítások

Tartalom

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=immunológia&oldid=3459127”