irritál

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈirːitaːl]

Ige

irritál

1. ingerel

Származékok

• irritálás

Fordítások

Tartalom

angol: irritate

Ragozás

irritál ragozása

Főnévi igenév			irritálni
Befejezett melléknévi igenév			irritált
Folyamatos melléknévi igenév			irritáló
Beálló melléknévi igenév			irritálandó
Határozói igenév			irritálva
Ható ige			irritálhat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	irritálok	irritálsz	irritál	irritálunk	irritáltok	irritálnak
		Tárgyas	irritálom én téged/titeket irritállak	irritálod	irritálja	irritáljuk	irritáljátok	irritálják
	Múlt idő	Alanyi	irritáltam	irritáltál	irritált	irritáltunk	irritáltatok	irritáltak
		Tárgyas	irritáltam én téged/titeket irritáltalak	irritáltad	irritálta	irritáltuk	irritáltátok	irritálták
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	irritálnék	irritálnál	irritálna	irritálnánk	irritálnátok	irritálnának
		Tárgyas	irritálnám én téged/titeket irritálnálak	irritálnád	irritálná	irritálnánk	irritálnátok	irritálnák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	irritáljak	irritálj vagy irritáljál	irritáljon	irritáljunk	irritáljatok	irritáljanak
		Tárgyas	irritáljam én téged/titeket irritáljalak	irritáld vagy irritáljad	irritálja	irritáljuk	irritáljátok	irritálják
Főnévi igenév ragozása			irritálnom	irritálnod	irritálnia	irritálnunk	irritálnotok	irritálniuk