irt

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈirt]

Ige

irt

1. Elpusztít.
2. Fákat kivág.
3. Gazt, gyomokat kiszed, gazol, gyomlál.

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból.

Fordítások

irt — lásd pusztít

irt — lásd vág

gyomlál

angol: weed out belarusz: пало́ць (palócʹ) bolgár: плевя́ (plevjá) cseh: plít erza: кочкомс (kočkoms) észt: kitkuma finn: kitkeä francia: arracher, désherber

latin: runco macedón: плеви (plevi) angol: plewić, odchwaszczać német: jäten olasz: diserbare orosz: поло́ть (polótʹ) portugál: capinar román: plivi spanyol: escardar, desmalezar; desbrozar szlovák: pleť szuahéli: kwekwe ukrán: поло́ти (polóty)

Származékok

• irtás, irtó

• (igekötős alakok): | kiirt |