kéjenc

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkeːjɛnt͡s]

Főnév

kéjenc

Etimológia

kéj +‎ -enc, a német Lüstling szó tükörfordítása

Fordítások