kínzás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkiːnzaːʃ]

Főnév

kínzás

Etimológia

kínoz +‎ -ás

Származékok

• (összetételek): állatkínzás

Etimológia

Tartalom

angol: torture (en) cseh: mučení (cs) sn héber: עינויים‎ (he)

litván: kankinimas (lt) hn német: Folter (de) nn román: tortură (ro) nn, chin (ro) sn orosz: муче́ние (ru) sn (mučénije) szerbhorvát: мучење (sh) sn, mučenje (sh) szlovák: mučenie (sk) sn szlovén: mučenje (sl) sn

Ragozás

kínzás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	kínzás	kínzások
tárgyeset	kínzást	kínzásokat
részes eset	kínzásnak	kínzásoknak
-val/-vel	kínzással	kínzásokkal
-ért	kínzásért	kínzásokért
-vá/-vé	kínzássá	kínzásokká
-ig	kínzásig	kínzásokig
-ként	kínzásként	kínzásokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	kínzásban	kínzásokban
-on/-en/-ön	kínzáson	kínzásokon
-nál/-nél	kínzásnál	kínzásoknál
-ba/-be	kínzásba	kínzásokba
-ra/-re	kínzásra	kínzásokra
-hoz/-hez/-höz	kínzáshoz	kínzásokhoz
-ból/-ből	kínzásból	kínzásokból
-ról/-ről	kínzásról	kínzásokról
-tól/-től	kínzástól	kínzásoktól

kínzás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	kínzásom	kínzásaim
a te	kínzásod	kínzásaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	kínzása	kínzásai
a mi	kínzásunk	kínzásaink
a ti	kínzásotok	kínzásaitok
az ő	kínzásuk	kínzásaik