kóló
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈkoːloː]
Főnév
kóló
- Délszláv nemzeti körtánc.
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | kóló | kólók |
| tárgyeset | kólót | kólókat |
| részes eset | kólónak | kólóknak |
| -val/-vel | kólóval | kólókkal |
| -ért | kólóért | kólókért |
| -vá/-vé | kólóvá | kólókká |
| -ig | kólóig | kólókig |
| -ként | kólóként | kólókként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | kólóban | kólókban |
| -on/-en/-ön | kólón | kólókon |
| -nál/-nél | kólónál | kólóknál |
| -ba/-be | kólóba | kólókba |
| -ra/-re | kólóra | kólókra |
| -hoz/-hez/-höz | kólóhoz | kólókhoz |
| -ból/-ből | kólóból | kólókból |
| -ról/-ről | kólóról | kólókról |
| -tól/-től | kólótól | kólóktól |
Gyakoriság
- 5
Forrás
- Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)