kölcsön

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkølt͡ʃøn]

Főnév

kölcsön

1. pénz vagy egy dolog, eszköz használatba adása másnak, ingyen vagy fizetség fejében

Etimológia

• Egy ótörök külcsen szóból, vö. csuvas кивҫен.
• A szót egyes finnugor nyelvek is átvették, vö. mari кӱсын.

Fordítások

Tartalom

albán: hua (sq) tsz angol: loan (en) arab: قرض‎ (ar) hn (qarD), إعارة‎ (ar) nn ('i`āra) asztúriai: empréstamu (ast) hn cigány: mángélkicson (rom) cseh: půjčka (cs) nn erza: заём (myv) (zajom) eszperantó: prunto (eo) észt: laen (et) finn: laina (fi) francia: prêt (fr) hn galiciai: préstamo (gl) hn, empréstito (gl) hn görög: δάνειο (el) sn (dáneio) héber: הלוואה‎ (he) nn (halvaá), מלווה‎ (he) hn (milvè) holland: lening (nl) nn ír: iasacht (ga) nn japán: 貸付け (ja) (かしつけ, kashitsuke), ローン (ja) (rōn) katalán: préstec (ca) hn kínai: 貸款 (zh), 贷款 (zh) (dàikuǎn), 借款 (zh) (jièkuǎn) koreai: 대부 (ko) (daebu)

latin: mūtuum (la) sn lengyel: pożyczka (pl) nn lett: aizņēmums (lv) hn litván: paskola (lt) nn maori: moni tārewa (mi), moni whakatārewa (mi) mezei mari: кӱсын (mhr) (küsyn) navahó: aʼilyé (nv) német: Darlehen (de) sn (adott), Anleihe (de) nn (kapott) norvég: lån (no) olasz: prestito (it) hn (kis összeg), mutuo (it) hn (nagy össz., hosszú lej.) orosz: заём (ru) hn (zajóm), ссуда (ru) nn (ssuda) perzsa: قرض‎ (fa) (qarz), وام‎ (fa) (vâm) portugál: empréstimo (pt) hn román: împrumut (ro) sn spanyol: préstamo (es) hn svéd: lån (sv) sn szlovák: pôžička (sk) nn szuahéli: mkopo (sw) török: borç (tr), kredi (tr)

Származékok

• kölcsönös, kölcsönöz
• (összetételek): kölcsönhatás