kölcsönzés

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkølt͡ʃønzeːʃ]

Főnév

kölcsönzés

  1. Vminek kölcsönbe adása.
  2. Vminek kölcsönbe vétele.
  3. (ritka) (nyelvtan) Más nyelvből átvett nyelvi elem.
  4. (ritka) (nyelvtan) Ennek átvétele.

Etimológia

kölcsön +‎ -zés

Ragozás

kölcsönzés ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kölcsönzés kölcsönzések
tárgyeset kölcsönzést kölcsönzéseket
részes eset kölcsönzésnek kölcsönzéseknek
-val/-vel kölcsönzéssel kölcsönzésekkel
-ért kölcsönzésért kölcsönzésekért
-vá/-vé kölcsönzéssé kölcsönzésekké
-ig kölcsönzésig kölcsönzésekig
-ként kölcsönzésként kölcsönzésekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kölcsönzésben kölcsönzésekben
-on/-en/-ön kölcsönzésen kölcsönzéseken
-nál/-nél kölcsönzésnél kölcsönzéseknél
-ba/-be kölcsönzésbe kölcsönzésekbe
-ra/-re kölcsönzésre kölcsönzésekre
-hoz/-hez/-höz kölcsönzéshez kölcsönzésekhez
-ból/-ből kölcsönzésből kölcsönzésekből
-ról/-ről kölcsönzésről kölcsönzésekről
-tól/-től kölcsönzéstől kölcsönzésektől
kölcsönzés birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kölcsönzésem kölcsönzéseim
a te kölcsönzésed kölcsönzéseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kölcsönzése kölcsönzései
a mi kölcsönzésünk kölcsönzéseink
a ti kölcsönzésetek kölcsönzéseitek
az ő kölcsönzésük kölcsönzéseik

Gyakoriság

  • 3

Forrás