követség
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈkøvɛt͡ʃːeːɡ]
Főnév
követség
- Egy ország hivatalos állandó képviselete egy másik országban.
Etimológia
Származékok
- követségi
- (összetételek): nagykövetség
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | követség | követségek |
tárgyeset | követséget | követségeket |
részes eset | követségnek | követségeknek |
-val/-vel | követséggel | követségekkel |
-ért | követségért | követségekért |
-vá/-vé | követséggé | követségekké |
-ig | követségig | követségekig |
-ként | követségként | követségekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | követségben | követségekben |
-on/-en/-ön | követségen | követségeken |
-nál/-nél | követségnél | követségeknél |
-ba/-be | követségbe | követségekbe |
-ra/-re | követségre | követségekre |
-hoz/-hez/-höz | követséghez | követségekhez |
-ból/-ből | követségből | követségekből |
-ról/-ről | követségről | követségekről |
-tól/-től | követségtől | követségektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | követségem | követségeim |
a te | követséged | követségeid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
követsége | követségei |
a mi | követségünk | követségeink |
a ti | követségetek | követségeitek |
az ő | követségük | követségeik |