kancellár

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɒnt͡sɛlːaːr]

Főnév

kancellár

  1. Egyes államok legfőbb hivatalának vezetője.

Etimológia

latin jövevényszó

Fordítások

Ragozás

kancellár ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kancellár kancellárok
tárgyeset kancellárt kancellárokat
részes eset kancellárnak kancellároknak
-val/-vel kancellárral kancellárokkal
-ért kancellárért kancellárokért
-vá/-vé kancellárrá kancellárokká
-ig kancellárig kancellárokig
-ként kancellárként kancellárokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kancellárban kancellárokban
-on/-en/-ön kancelláron kancellárokon
-nál/-nél kancellárnál kancellároknál
-ba/-be kancellárba kancellárokba
-ra/-re kancellárra kancellárokra
-hoz/-hez/-höz kancellárhoz kancellárokhoz
-ból/-ből kancellárból kancellárokból
-ról/-ről kancellárról kancellárokról
-tól/-től kancellártól kancellároktól
kancellár birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kancellárom kancellárjaim
a te kancellárod kancellárjaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
kancellárja kancellárjai
a mi kancellárunk kancellárjaink
a ti kancellárotok kancellárjaitok
az ő kancellárjuk kancellárjaik