kapitulál

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɒpitulaːl]

Tárgyatlan ige

kapitulál

  1. (katonai) Megadja magát, leteszi a fegyvert.
  2. (választékos) Meghátrál, behódol.

Gyakoriság

  • 4

Forrás