kefe

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Hajkefe

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkɛfɛ]

Főnév

kefe

  1. Haj, szőr elrendezésére, frissítésére szolgáló eszköz.

Etimológia

Egy oszmán-török szóból.

Fordítások

Ragozás

kefe ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset kefe kefék
tárgyeset kefét keféket
részes eset kefének keféknek
-val/-vel kefével kefékkel
-ért keféért kefékért
-vá/-vé kefévé kefékké
-ig keféig kefékig
-ként kefeként kefékként
-ul/-ül - -
-ban/-ben kefében kefékben
-on/-en/-ön kefén keféken
-nál/-nél kefénél keféknél
-ba/-be kefébe kefékbe
-ra/-re kefére kefékre
-hoz/-hez/-höz keféhez kefékhez
-ból/-ből keféből kefékből
-ról/-ről keféről kefékről
-tól/-től kefétől keféktől
kefe birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én kefém keféim
a te keféd keféid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
keféje keféi
a mi kefénk keféink
a ti kefétek keféitek
az ő keféjük keféik

Származékok

Lásd még

  • MTA Nyelvtudományi Intézet E-Szókincs - Alaktani táblázatok [1]