kenyérkereső
Kiejtés
- IPA: [ ˈkɛɲeːrkɛrɛʃøː]
Főnév
kenyérkereső
- Olyan személy, akinek van megélhetést adó foglalkozása és munkaalkalma.
Etimológia
Fordítások
Tartalom
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | kenyérkereső | kenyérkeresők |
| tárgyeset | kenyérkeresőt | kenyérkeresőket |
| részes eset | kenyérkeresőnek | kenyérkeresőknek |
| -val/-vel | kenyérkeresővel | kenyérkeresőkkel |
| -ért | kenyérkeresőért | kenyérkeresőkért |
| -vá/-vé | kenyérkeresővé | kenyérkeresőkké |
| -ig | kenyérkeresőig | kenyérkeresőkig |
| -ként | kenyérkeresőként | kenyérkeresőkként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | kenyérkeresőben | kenyérkeresőkben |
| -on/-en/-ön | kenyérkeresőn | kenyérkeresőkön |
| -nál/-nél | kenyérkeresőnél | kenyérkeresőknél |
| -ba/-be | kenyérkeresőbe | kenyérkeresőkbe |
| -ra/-re | kenyérkeresőre | kenyérkeresőkre |
| -hoz/-hez/-höz | kenyérkeresőhöz | kenyérkeresőkhöz |
| -ból/-ből | kenyérkeresőből | kenyérkeresőkből |
| -ról/-ről | kenyérkeresőről | kenyérkeresőkről |
| -tól/-től | kenyérkeresőtől | kenyérkeresőktől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | kenyérkeresőm | kenyérkeresőim |
| a te | kenyérkeresőd | kenyérkeresőid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
kenyérkeresője | kenyérkeresői |
| a mi | kenyérkeresőnk | kenyérkeresőink |
| a ti | kenyérkeresőtök | kenyérkeresőitek |
| az ő | kenyérkeresőjük | kenyérkeresőik |
Melléknév
kenyérkereső
- Megélhetést adó.