kirúg

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkiruːɡ]

Ige

kirúg

  1. elbocsát, eltávolít, kibasz, kidob, kipenderít, kirak, kitesz, kizeccöl, meneszt

Etimológia

ki- +‎ rúg