kis

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈkiʃ]

Melléknév

kis (középfok kisebb, felsőfok legkisebb)

1. Nem nagy.

Szinonimák

• apró, kicsi, kicsike, parányi, pici

Antonimák

• nagy

Származékok

(összetételek)

kisadag kisagy kisagyvelő kisajtó kisalakú kisantant kisasszony kisautó kisbaba kisbárány kisbéres kisbérlő kisbetű kisbíró kisbirtok kisbojtár kisbolygó kisborjú kisbőgő kisbútor kiscica kiscsirke kiscsoport kisded kisdedóvó kisdiák kisdob kisdobos kisdoktor kisdolog kisdöntő kisegyház kisegér kiselőadás kisember kisestélyi kiseszű

kisfazék kisfeszültség kisfilm kisfiú kisfogyasztó kisfröccs kisföldalatti kisgazda kisgazdaság kisgép kisgyerek kisgyermek kisgyermekkor kisgyűlés kishal kishaszonbérlet kishatárforgalom kishirdetés kishivatalnok kishold kishúg kisinas kisipar kisiparos kisisten kiskabát kiskacsa kiskanál kiskapu kiskarácsony kiskassza kiskatona kiskedd kiskereskedelem kiskereskedés kiskereskedő kiskert

kiskirály kiskocsi kiskocsma kiskorú kiskosztüm kiskun kiskutya kiskáté kiskés kiskötőjel kisközség kisközösség kislakás kisliba kislámpa kislány kislánykor kislexikon kismacska kismadár kismalac kismama kismamaruha kismester kismesterség kismillió kismise kismotor kismutató kisméretű kisnadrág kisnemes kisnyúl kisokos kisorosz kispad kispap

kisparaszt kisparasztság kisplasztika kispohár kispolgár kispuska kispárlófű kispárna kispörkölt kisregény kisrádió kisszoba kisszék kisszótár kisszövetkezet kistányér kisteherautó kisterem kistermelő kistestvér kistisztviselő kistérség kistőkés kisujj kisüzem kisvad kisvasárnap kisvasút kisvendéglő kisvállalat kisvállalkozás kisváros kisvíz

Szókapcsolatok

• kis település

Fordítások

kis — lásd kicsi

Szlovén

Főnév

kis hn

1. ecet

Etimológia

Tkp. *kaso, lásd a քացախ szót.