kitartó

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈkitɒrtoː]

Melléknév

kitartó (középfok kitartóbb, felsőfok legkitartóbb)

Etimológia

kitart folyamatos melléknévi igeneve.

Fordítások