kupec
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈkupɛt͡s]
Főnév
kupec
- Főképpen ló, marha vagy sertés adásvételével foglalkozó kereskedő.
- Adásvétellel foglalkozó (falusi) személy.
- Melléknévként: haszonleső, nyerészkedő.
Etimológia
Szláv eredetű szó.
Fordítások
Tartalom
|
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | kupec | kupecek |
| tárgyeset | kupecet | kupeceket |
| részes eset | kupecnek | kupeceknek |
| -val/-vel | kupeccel | kupecekkel |
| -ért | kupecért | kupecekért |
| -vá/-vé | kupeccé | kupecekké |
| -ig | kupecig | kupecekig |
| -ként | kupecként | kupecekként |
| -ul/-ül | kupecül | kupecekül |
| -ban/-ben | kupecben | kupecekben |
| -on/-en/-ön | kupecen | kupeceken |
| -nál/-nél | kupecnél | kupeceknél |
| -ba/-be | kupecbe | kupecekbe |
| -ra/-re | kupecre | kupecekre |
| -hoz/-hez/-höz | kupechez | kupecekhez |
| -ból/-ből | kupecből | kupecekből |
| -ról/-ről | kupecről | kupecekről |
| -tól/-től | kupectől | kupecektől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | kupecem | kupeceim |
| a te | kupeced | kupeceid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
kupece | kupecei |
| a mi | kupecünk | kupeceink |
| a ti | kupecetek | kupeceitek |
| az ő | kupecük | kupeceik |
Használat
A vásárokon szokásos alkudozások során gyakran előforduló csalások tették, hogy mára a szónak elítélő értelme alakult ki.
Forrás
- Magyar értelmező kéziszótár (ISBN 963 05 0731 5)
- Tótfalusi István: Vademecum (ISBN 963 11 4299 X)
Szlovén
Főnév
kupec hn
- vásárló, vevő