lékelés

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈleːkɛleːʃ]

Főnév

lékelés

  1. (vadászat) a lelőtt állatot nem zsigerelik ki, hanem a bendőjét felvágják, így kiszabadulnak a bomlás során keletkező gázok eltávozzanak.[1]
  2. a télen befagyott állóvízbe kör alakba átvágják a jeget, az így létrejövő kerek lyukat nevezzük léknek.

Jegyzetek

  1. Kovács László. Vadászlexikon. Budapest: Saxum Kiadó Bt., p. 96 (2002). ISBN 963 9308 50 1