lösz

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈløs]

Főnév

lösz

1. A lösz durva kőzetlisztből álló, meszes, rétegzetlen, meredek falakban megálló, állékony, fakósárga üledék. Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet. Magyar népies neve még a sárga föld.

Tartalom

angol: loess (en) belarusz: лёс (be) hn (ljos) bolgár: льос (bg) hn (lʹos) cseh: spraš (cs) hn dán: løss (da) eszperantó: loeso (eo), leŭso (eo) finn: lössi (fi) francia: lœss (fr) hn holland: löss (nl) japán: 黄砂 (ja) (こうさ, kōsa) kínai: 黃砂 (zh), 黄砂 (zh) (huángshā), 黃土 (zh), 黄土 (zh) (huángtǔ) koreai: 황사 (ko) (hwangsa) (黃砂 (ko))

lengyel: less (pl) hn német: Löss (de) hn norvég: løss (no) olasz: loess (it) hn orosz: лёсс (ru) hn (ljoss) perzsa: بادرفت‎ (fa) szerbhorvát: лес (sh) hn (les) ukrán: лес (uk) hn (les) vietnámi: hoàng sa (vi)