lapidáris

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈlɒpidaːriʃ]

Melléknév

lapidáris

1. Római írásmód, amely kizárólag nagybetűkből áll. Csak emlékkövekre vésve fordul elő és a római feliratokon levő írást utánozza . Epigráfiai írás, emlékművi írás, kőbe vésett írás.
2. lapidáris stílus:
   1. Különösen a római feliratoknál szokásos mondatokat utánzó írásmód, a kőbe vésett antik feliratok minden terjengősséget kizáró írásmódja.
   2. (átvitt értelemben) Rövid, tömör, velős kifejezésű mondatszerkezet; letisztult, egyszerű nyelvezet, stílus.

      Kovács meg sem köszönte a szíves oktatást, hanem igen lapidáris stílusban folytatá.

      A rövid, lapidáris dallamok többnyire oktávkettőzésben hangzanak fel, a basszus támasztó hangzatai hosszan kitartottak.

Etimológia

latin lapis=(kő, emlékkő)