lator
Kiejtés
- IPA: [ ˈlɒtor]
Főnév
lator
- (régies, választékos) Gonosztevő.
- (jelzőként) (népies) Gonosz, elvetemült.
- (népies, bizalmas) Gazfickó.
- Nagy lator az öreg.
- (népies, régies) Parázna férfi.
Etimológia
A latin latro (a.m. zsoldos; útonálló) szóból, ami görög eredetű, vö. görög latrón (a.m. zsoldos).
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | lator | latrok |
| tárgyeset | latrot | latrokat |
| részes eset | latornak | latroknak |
| -val/-vel | latorral | latrokkal |
| -ért | latorért | latrokért |
| -vá/-vé | latorrá | latrokká |
| -ig | latorig | latrokig |
| -ként | latorként | latrokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | latorban | latrokban |
| -on/-en/-ön | latron | latrokon |
| -nál/-nél | latornál | latroknál |
| -ba/-be | latorba | latrokba |
| -ra/-re | latorra | latrokra |
| -hoz/-hez/-höz | latorhoz | latrokhoz |
| -ból/-ből | latorból | latrokból |
| -ról/-ről | latorról | latrokról |
| -tól/-től | latortól | latroktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | latrom | latraim |
| a te | latrod | latraid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
latra | latrai |
| a mi | latrunk | latraink |
| a ti | latrotok | latraitok |
| az ő | latruk | latraik |