Ugrás a tartalomhoz

lizergsav-dietilamid

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈlizɛrkʃɒvdijɛtilɒmid]

Főnév

lizergsav-dietilamid

  1. (gyógyszertan) LSD

A lizergsav-dietilamid, röviden LSD, egy erős pszichedelikus drog, amelyet először 1938-ban szintetizáltak a svájci Sandoz laboratóriumban Albert Hofmann által. Az LSD a lizergsav nevű természetes vegyületből származik, amely a csaláncsípésgomba (Claviceps purpurea) metabolitja.



🧠 Hatásai

  • Erőteljes hallucinációkat és észlelési torzulásokat okoz.
  • Megváltoztatja az időérzékelést, hangulatot, gondolkodást és a tudatállapotot.
  • Kis mennyiségben (mikrogrammos adagban) is hatásos.
  • Hatása általában 6-12 óráig tart.



⚠️ Kockázatok és mellékhatások

  • Pszichés zavarok, például szorongás, pánikrohamok, paranoiás állapotok.
  • Rossz trip (negatív élmény) kialakulása.
  • Hosszú távú pszichológiai hatások, például tartós hallucinációk vagy flashback jelenségek.
  • Fizikai mellékhatások általában enyhék (pl. pupillatágulás, hányinger).



🧪 Története és felhasználása

  • Az 1950–60-as években pszichiátriai kutatásokban alkalmazták.
  • A pszichedelikus mozgalom szimbóluma lett.
  • Jogilag a legtöbb országban tiltott szer.



Összefoglalás

A lizergsav-dietilamid (LSD) egy erős hallucinogén anyag, amely mélyen befolyásolja az emberi tudatot és érzékelést. Bár kutatások folynak terápiás alkalmazására, jelenleg tiltott anyagnak számít, és használata kockázatos lehet pszichés és fizikai szempontból is.

Fordítások