logic programming
Főnév
logic programming (tsz. logic programmings)
A logikai programozás egy programozási paradigma, amelyben a programokat logikai állítások és szabályok formájában definiálják, és a számításokat logikai következtetések révén végzik. A programozó nem utasításokat ír meg, hanem tényeket és kapcsolatokat, amelyek alapján a rendszer megpróbál bizonyítani vagy lekérdezni adott állításokat.
Főbb jellemzők
- Deklaratív stílus: A program a problémát írja le, nem pedig a megoldás lépéseit.
- Tények és szabályok: A tudásbázist tények (állítások) és szabályok (logikai implikációk) alkotják.
- Lekérdezések: A program futtatása során kérdéseket teszünk fel a tudásbázisnak.
- Backtracking (visszalépés): A rendszer megpróbálja megtalálni a válaszokat a rendelkezésre álló szabályok alapján.
Népszerű nyelvek
- Prolog: A legismertebb logikai programozási nyelv, amelyet széles körben használnak mesterséges intelligenciában és tudásbázisokban.
- Datalog: Egyszerűsített változat, főleg adatbázis-lekérdezésekhez.
- Mercury: Erősebb típusellenőrzéssel rendelkező logikai nyelv.
Alkalmazási területek
- Mesterséges intelligencia (pl. szakértői rendszerek).
- Természetes nyelv feldolgozás.
- Tudásbázisok kezelése.
- Tervezés és diagnosztika.
- Formalizált matematikai bizonyítások.
Összefoglalás
A logikai programozás a problémák deklaratív leírására és logikai következtetések alkalmazására épülő programozási paradigma, amely különösen alkalmas komplex szabályrendszerek és intelligens alkalmazások fejlesztésére.
- logic programming - Szótár.net (en-hu)
- logic programming - Sztaki (en-hu)
- logic programming - Merriam–Webster
- logic programming - Cambridge
- logic programming - WordNet
- logic programming - Яндекс (en-ru)
- logic programming - Google (en-hu)
- logic programming - Wikidata
- logic programming - Wikipédia (angol)